Könyvek csatája

Lesd meg a csatát, hogy megtudhasd a végén, melyik könyv 2014 legjobbja! - Könyvek csatája
Értesülni akarsz a legfrissebbekről a csatával kapcsolatban? Nézd a külön erre készített oldalt! - Könyvek csatája - Frissek

2014. június 16., hétfő

Maggie Stiefvater: Skorpió Vágta (S&B)

Szerző: Maggie Stiefvater
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2014
Fordította: Vallató Péter
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 443
Sorozat: nincs információ második részről
A mű eredeti címe: The Scorpio Races
Fülszöveg:
NOVEMBER ELSŐ NAPJA VAN, ÍGY MA VALAKI MEG FOG HALNI.
Egyesek a győzelemért versenyeznek. Mások a túlélésért.
Minden november elsején sor kerül a Skorpió Vágtára. A lovasok megkísérlik uralmuk alatt tartani tengeri paripájukat, amíg át nem jutnak a célvonalon.
Egyesek túlélik. Mások meghalnak.
A tizenkilenc éves Sean Kendrick címvédő bajnok. Szűkszavú fiatalember, és ha gyötrik is félelmek, mélyen eltemeti őket, hogy senki se szerezhessen tudomást róluk.
Puck Connollyt más fából faragták. Sohasem tervezte, hogy indul a Skorpió vágtán. Ám a végzet nem hagyott neki más választást. Benevez hát a versenyre - első lányként valaha. 
S egyáltalán nincs felkészülve arra, ami várja.


A trailer zenéjét az írónő írta (ha jól tudom), az alábbi linken meghallgathatjátok a teljes számot, - megéri egy percet rászánni, nagyon szép... És ábrázolja a könyv hangulatát.


Maggie Stiefvaterben még sohasem csalódtam.
És ez most sem történt másként.
Lenyűgöző történetet írt. Ez a könyv már önmagában árasztja a varázslatot.
A tengeri lovak - a capall uisce (ejtsd : kapell usske) faj gyönyörű teremtményei varázslatát.
Gyönyörű és halálos paripák, szeretnek és gyűlölnek bennünket, embereket. - Idézet a könyvből.
Ha engedsz a kísértésnek, feladod az életed.
A tenger hívó szava erősebb lesz nálad, és ott végzed, ahonnan ők jöttek.



Ez nem csak egy egyszerű lovas könyv. Bárkinek ajánlom, akár szereti és ismeri közelebbről is a lovakat, Corron vágtat. Nem is. Inkább repülnek Thisby szigetének partján.

akár nem. Az előbbieknek ismerős érzéseket írhat le, míg az utóbbiakat ámulatba ejti a részletességgel, amivel leírja a jeleneteket. A képzeletem szárnyallt olvasás könyvben, néha csak lehunytam a szemem, és éreztem a tenger sós illatát, a nap cirógató fényeit, a sirályok hangos rikoltozását, és Seant, amint hűséges tengeri paripáján,
Sean Kendrick a történet második főszereplője, mégis vele kezdem, mert szerintem megérdemli. A jelleme csendes, nyugodt, néma. Titokzatos, szűkszavú fiú. A könyv elején körülbelűl ötven oldalig a leghosszabb mondata négy szóból állt. Persze, mindennek van oka ezen a földön, ha elolvassuk figyelmesen a könyvet, megismerhetjük, megszerethetjük ezt a magányos lovast is. Már az első oldalon, a Prológus oldalán megszerettem, amikor is tíz éves volt. Ne is beszéljünk a kilenc év múlva helyes sráccá alakult Seanról! Vagyis, beszéljünk. Mert egyszerűen lehetetlen nem belezúgni.
Ha beszél is, általában olyanokat mond, amik örökre megmaradnak az emberben.

/Részlet a könyvből:/

Sean

- Azért csípte hát így ki magát! Alig ismerem fel ebben a zakóban.
 - A temetésemre vettem.

/Részlet vége/

Két szemszögből van írva az egész könyv, tökéletes összhangban, nem túl sokat árulkodva. Mindjárt jön Puck, de előbb még kivételesen egy lóról is írni fogok. Corr, Sean capall uisce-je.
Sok bizonytalanságot éreztem e veszedelmes, de gyönyörű szörnyetegek iránt.
Először tudatlan voltam, hagytam, hogy elcsábítson a varázslatuk, csodáltam őket.
Aztán észhez tértem, szerencsére még nem túl későn, és lett róluk egy másik véleményem, amit nem mondhatok el, mert túl sokat mondó lenne.
Végül pedig "kidobtam" a szemetesbe azt a véleményt. A legutolsó oldalnál rájöttem, kik is, mik is valójában a tenger lovai. Könnyes szemekkel, mosolyogva csuktam be a könyvet.
Corr segített megérteni a fajtáját. Na meg persze a többi másik ló. Corr a leggyorsabb, legszebb capall uiske, kit valaha a tenger partra dobott volna - szerintem, és Sean szerint. A vörös legszebb árnyalatában tündöklő vörös csődör ő. Sean és közte olyan szoros kötelék alakúlt ki, amit nem is sejtettek volna. Vajon a tenger ellen is képes ellenálni Sean kedvéért?
Egyesek a győzelemért versenyeznek. Mások a túlélésért.
Oké, most pedig jöhet a női főszereplő, Puck Connolly. Szimpatikus lány; olyan, akivel szívesen megbarátkoznék. Végre egy normális női karakter! Nem azok a rimánkodó, síró-rívó kis had ne mondjam mik, amik mostanában elég népszerűek. Jó-jó, nagyon kevés van, na de mi van, ha miattuk felbátorodnak a többi ilyen karakterrel rendelkező történet írók? Megmondom akkor mi lesz : apokalipszis. De ennyit erről...
Tehát, ő amolyan talpraesett lány. Igazából elég nevetséges módon kényszerűl a Skorpió Vágtára való benevezésre, már nem azért. (Nem fogom lelőni a poént, olvassátok csak el, miért is!) De jól teszi. Ha nem lett volna az az ok, nem nevezett volna be a Vágtára. Akkor pedig Seannal sem tudtak volna találkozni!
Egyébként nagyon-nagyon tetszett az, hogy nem egy szokványos love story-t írt meg, amiben hú de hamar összejönnek. Sean és Puck kapcsolatáról nem árulkodok semmit, ne zavarjon a fent említett "love story" elnevezés. Ó igen, Pucknál tartottunk.

/Részlet a könyvből:/

Puck

- Van almás sütemény - jelentem. - Még meleg.
Gabe kiveszi a sapkáját a hóna alól, és felém fordul.
- Mi van vacsorára?
- Almás sütemény - kommentál Finn a földről.
- Láncfűrésszel - vágom rá. - Finn finom láncfűrészt készített köretnek.

/Részlet vége/

Szereti ezt a szigetet, szereti Thisby szigetét, ahol él, és ahol megszületett. Esze ágában sincs a szárazföldre utazni. Na meg pénze sem...
Szereti Galambot, a kis méretű thisby lovát, amit mindenki csak póninak gúnyol, pedig, mint mindig visszavág a lány, hogy eléri egy ló magasságát, szólítsák igenis lónak!  És a testvéreit. Finn, Gabe és ő élnek egyedül egy házban, mivel nem titok, a szüleiket elvesztették.
Puck küzd az életben maradásért. Nem adja fel.
Kettejük jelleme húzza-taszítja a másikat, de majd csak lesz valahogy.
A kérdés csak az, hogy hogy? Mi lesz a vége ennek a játszmának? Kik maradnak életben, kik halnak meg?

Rajtuk kívül még rengeteg szereplővel megismerkedhetünk, de azt szeretném, hogy azok a találkozások váratlanok legyenek, ti döntsétek el, milyen ember is, ki is ez, mi a dolga ebben a könyvben. :)


A végéről nem mondok semmit, csak azt, hogy bőven elég. Sosem akartam abbahagyni az olvasást, mégis, úgy éreztem, önzőség lenne egy ilyen jól megírt vég után még kérni. A Prológus sem hiányzott. Éppen elég kérdőjelet hagyott maga után, hogy azokat a fantáziánkra bízzuk. No meg persze árulkodó jeleket. Fontosak az árulkodó jelek.
Jó olvasást kívánok mindenkinek hozzá, aki olyan szerencsés, hogy még csak most kezd neki. Mindenkinek bátran ajánlom, és figyelmeztetem : nehéz lesz letenni, már ha le tudod tenni.

Befejezésképp mesélek Thisbyről. A szigetről, amin minden megvalósult.
Valamiért ez a szigetecske a capaill uisce-k szárazföldi lakhelye. Ki fog derülni, miért. Olvasd el. Gondold át, és képzeld el! Thisby-n vannak a helybéliek, és a turisták. Aki itt él, annak bizony meg kell dolgoznia a túlélésért. Főleg ősszel. Amikor a tenger hullámai vadul csapódnak a partnak... nem tudni melyik pillanatban emelkedik ki egy hatalmas ló a vízből.
Thisby partjai nem strandnak valók, az egy biztos.

- Kérdez téged bárki is, Sean Kendrick,hogy miért maradsz?
- Igen.
- És miért maradsz?
- Az ég, a homok, a tenger és Corr az oka.




Borító: Imádom. Kivételesen szerintem jobb, mint az eredeti. Olyan egyszerű, titokzatos, de mégis gyönyörű, a könyv lényegét ábrázoló. A másik túlságosan összezsúfolt.
Kedvenc karakter: Sean Kendrick, Puck Connolly, Finn Connolly, Corr, Galamb, Peg Gratton, Lunda, Brian Caroll, George Holly
Semleges : (?) Gabriel Connolly
Legutáltabb karakter: Mutt (Matthew) Malvern, Mr.Malvern
Amit imádtam: Minden, de minden. Sean Kendrick megszólalásai, Corr, Puck viccei - úgy általánosságban, az a néhány vicc, ami vigyort csalt az arcomra...
A tengerpart, főleg ha Sean is ott van~ Az egész könyv minden egyes oldala.
Amit utáltam: A legutáltabb karakteren kívül ilyet nem találni.
Érzéki mérce: Csak egy kicsi sajnálom, hogy a javát a vége felé hagyták. De akármennyire is a javát vártam, az egész könyv alatt szinte ötven (vagy néha tíz) oldalanként volt egy olyan rész, amin könnyekbe lábadt a szemem, megdobbant a szívem abnormális gyorsasággal, úgy éreztem, elolvadok az érzelmek hatására.
Szeretet. A tenger. Szerelem. November. A Skorpió Vágta. Halál. Vagy túlélés.
Értékelés: Csillagos tízes az ötből, bár ilyen nincsen.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése