Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013
Fordította: Szabó Krisztina
Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 310
Sorozat: Rossz lányok trilógia
A mű eredeti címe: Bad Girls dont' die
Fülszöveg:
Amikor Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal.
Kasey egyébként is fura lány.
Alexist is furának tartják az iskolatársai, a szülei, és még a saját fura haverjai is.
A dolgok azonban egyre furcsábbak lesznek, amikor a régi házban, ahol élnek, különös dolgok kezdenek el történni.
Ajtók nyilnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
Kasey is megváltozik.
Kék szeme zöld lesz, régiesen kezd beszélni, és egyre gyakoribbak nála az emlékezetkiesések.
Az ő ellenséges viselkedése a legnyugtalanítóbb az egészben. Az addig kedves, babázó kislány eltűnik, az új Kasey pedig folyton dühös.
Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát - de mi van, ha a zöld szemű lány már nem is Kasey?
Alexis egy tipikus lázadó, fotós művészlélek lány.
Ebben a könyvben rengeteg olyan rejtély van, amit nem szeretnék leírni, mert úgy izgalmas, ha az olvasó magától jön rá. Tehát.
Kasey, Alexis húga akit a könyvben kislányként kezelnek, pedig tizenhárom éves, mint megtudjuk, mániákus babagyűjtő. Azokat az antik, porcelán, vagy műanyag babákat gyűjti.
A házuk mindig is egy kísértetkastélynak nézett ki, de hát ez van. Idáig nem biztosított még kísértetet.
De egyszer minden megváltozik.
Miután Kasey elkezdett furán viselkedni, azt követték a fura dolgok. Itt értve az ajtócsapkodás, légkondi bekapcsolódás, satöbbi. Alexis egy ideig azt mesélte be magának, hogy csak vagy ő, vagy a húga megőrült.
De egy idő után be kellett látnia, hogy mindez igaz és ő teljesen ép elméjű.
Megan az iskolájuk szurkolócsapatának a kapitánya, a tökéletes, a gyönyörű, a szép és okos. Mintha pontosan Alexis ellentéte lenne.
Persze, itt semmi sem az, aminek elsőre gondolnánk.
Ellenségekből lehetnek barátok, illetve fordítva is.
No és mit ér egy jó könyv, még ha eredetileg thriller is, szerelem nélkül? Hát, van olyan, hogy ér, de ritka.
Carter Blume... Ohh, Carter!
/Részlet a könyvből/
De hogy őszinte legyek, még mindig Carterről beszéltünk. És még mindig neki voltak a legpuhább szőke, göndör fürtjei, a legkékesebb szeme és a legjobb öblítője az összes fiú közül akivel idáig találkoztam.
/Részlet vége/
Alexis nagyon szerencsés lány, hogy egy ilyen fiú érdeklődik iránta.
Nos, nagyjából ennyit elég tudni! Aztán, hogy mi történik valójában Alexisék házában, ki az a Shara, illetve Sarah (figyelem, nem összetéveszteni csak a hangzásuk miatt!) derítsétek ti ki.
Ha bírod az ijesztő részeket, az izgalmakat, és a várakozást... akkor mindenképp ajánlom ezt a könyvet! De egyébként, meg kell jegyeznem, hogy ahhoz képest, milyen hátborzongatónak képzeltem, nem volt túlságosan az.
Ja, amúgy egy nagyon szép trailert is találtam a könyvnek, szerintem tisztára titokzatos/rejtélyes, meg olyan szép, amint a sötétkamrában a fotókészítést mutatja be! Mondjuk, amit az az angol szinkronszínész csaj motyog, nem nagyon értem, de azért szép, na.
Az esetleges következő részről (mármint, nem biztos, hogy lefordítják), amit én is csak most nem rég láttam meg...
Hát, a borítók itt lent látható, az elkövetkezendő két résznek. Ezek már nem lettek annyira jók, bár gondolom a szélét ennek is jól lehet majd fogdosni...
Kíváncsi vagyok rá. Nagyon. Remélem az olvasás után ti is várni fogjátok a második kötetet!
Borító: Az eredeti... És imádom... És irtó jó fogdosni! Meg... olyan titokzatos, kicsit hátborzongató. De nagyon szép. Csupán az zavart, hogy amikor a címet felolvasták, mindig csak a Bad Girls-ig jutottak. (Mert ugyebár az naagy, piros betűkkel van írva...) Én pedig mindig feldühödtem, hogy "Olvasd már végig!"
Kasey egyébként is fura lány.
Alexist is furának tartják az iskolatársai, a szülei, és még a saját fura haverjai is.
A dolgok azonban egyre furcsábbak lesznek, amikor a régi házban, ahol élnek, különös dolgok kezdenek el történni.
Ajtók nyilnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
Kasey is megváltozik.
Kék szeme zöld lesz, régiesen kezd beszélni, és egyre gyakoribbak nála az emlékezetkiesések.
Az ő ellenséges viselkedése a legnyugtalanítóbb az egészben. Az addig kedves, babázó kislány eltűnik, az új Kasey pedig folyton dühös.
Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát - de mi van, ha a zöld szemű lány már nem is Kasey?
 |
| Az író oldaláért kattints a képre. |
A fülszövegben négyszer említik a fura szót. Egyszer pedig a megszállottat és a legnyugtalanítóbbat is.
Ha megszámolnám, hogy ezeket a könyvben hányszor említik összesen... Az egy tuti, nagy számot kapnék. Hiszen, kulcsszavakban talán ezekkel adhatnánk meg a történetet. A leírása elég sokat árul el - talán túl sokat is, ha rendesen odafigyelünk.Alexis egy tipikus lázadó, fotós művészlélek lány.
Ebben a könyvben rengeteg olyan rejtély van, amit nem szeretnék leírni, mert úgy izgalmas, ha az olvasó magától jön rá. Tehát.
Kasey, Alexis húga akit a könyvben kislányként kezelnek, pedig tizenhárom éves, mint megtudjuk, mániákus babagyűjtő. Azokat az antik, porcelán, vagy műanyag babákat gyűjti.
A házuk mindig is egy kísértetkastélynak nézett ki, de hát ez van. Idáig nem biztosított még kísértetet.
De egyszer minden megváltozik.
Miután Kasey elkezdett furán viselkedni, azt követték a fura dolgok. Itt értve az ajtócsapkodás, légkondi bekapcsolódás, satöbbi. Alexis egy ideig azt mesélte be magának, hogy csak vagy ő, vagy a húga megőrült.
De egy idő után be kellett látnia, hogy mindez igaz és ő teljesen ép elméjű.
Megan az iskolájuk szurkolócsapatának a kapitánya, a tökéletes, a gyönyörű, a szép és okos. Mintha pontosan Alexis ellentéte lenne.Persze, itt semmi sem az, aminek elsőre gondolnánk.
Ellenségekből lehetnek barátok, illetve fordítva is.
No és mit ér egy jó könyv, még ha eredetileg thriller is, szerelem nélkül? Hát, van olyan, hogy ér, de ritka.
Carter Blume... Ohh, Carter!
/Részlet a könyvből/
De hogy őszinte legyek, még mindig Carterről beszéltünk. És még mindig neki voltak a legpuhább szőke, göndör fürtjei, a legkékesebb szeme és a legjobb öblítője az összes fiú közül akivel idáig találkoztam.
/Részlet vége/
Nos, nagyjából ennyit elég tudni! Aztán, hogy mi történik valójában Alexisék házában, ki az a Shara, illetve Sarah (figyelem, nem összetéveszteni csak a hangzásuk miatt!) derítsétek ti ki.
Ha bírod az ijesztő részeket, az izgalmakat, és a várakozást... akkor mindenképp ajánlom ezt a könyvet! De egyébként, meg kell jegyeznem, hogy ahhoz képest, milyen hátborzongatónak képzeltem, nem volt túlságosan az.
Ja, amúgy egy nagyon szép trailert is találtam a könyvnek, szerintem tisztára titokzatos/rejtélyes, meg olyan szép, amint a sötétkamrában a fotókészítést mutatja be! Mondjuk, amit az az angol szinkronszínész csaj motyog, nem nagyon értem, de azért szép, na.
Az esetleges következő részről (mármint, nem biztos, hogy lefordítják), amit én is csak most nem rég láttam meg...
Hát, a borítók itt lent látható, az elkövetkezendő két résznek. Ezek már nem lettek annyira jók, bár gondolom a szélét ennek is jól lehet majd fogdosni...
Kíváncsi vagyok rá. Nagyon. Remélem az olvasás után ti is várni fogjátok a második kötetet!
Most nem?
Kedvenc karakter: Carter , Alexis, Megan, Sarah
Legutáltabb karakter: Shara, Kelsey
Amit imádtam: Carter; Alexis és Carter jelenetek; Amikor a fényképezésről, képeiről beszél Alexis; Sarah és a múlt meséi.
Amit utáltam: Miért olyan nehéz az elején felfogni, hogy az ember húgát megszállhatja egy szellem?
Érzéki mérce: Carter olyan mértékben aranyos!!! Olyanokat tud mondani, hogy elolvadok. Sajnálom, amiért ilyen keveset szerepel benne. De amúgy így ezen kívűl még talán Megan és az édesanyja szeretetét sorolhatnám ide, és úgy ennyi.
Értékelés: izgalmas, rejtelmes, titokzatos... :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése