Szerző: Joanne Kathleen Rowling Kiadó: Animus Kiadás éve: 1999-2008 Fordította: Tóth Tamás Boldizsár Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): -- Sorozat:Harry Potter A mű eredeti címe:Harry Potter
Fülszöveg: (Saját megfogalmazás, ugyanis nem akartam idehozni az összes rész fülszövegét!)Harry Potter egy esetlen, kerek szemüveges, a történet elején még 10 éves fiú, akinek a szülei meghaltak, mielőtt megismerhette volna őket. A nevelőszülei otrombán bánnak vele, ám ekkor --, mint a mesékben -- jön egy különös kinézetű férfi, aki azt mondja, hogy Harry nem átlagos és, hogy most azon nyomban ki kell költöznie ebből a muglik lakta házból, így hát elkíséri a Roxfort varázslatos világába. Ugyanis a Potter névnek hatalmas múltja van. Még sosem olvastam a könyvet, csak a filmeket láttam és tudom, hogy (, mint mindig) hatalmas a különbség, de attól még J. K. Rowlingnak jár a virtuális pacsi, amiért képes volt hét köteten át arról írni, hogy Harry Potter és Voldemort mennyire nem rajok, mivel nem képesek megölni a másikat.
Szerintem ez egy nagyon szerethető könyv/film, az első részt elkezdtem olvasni és már akkor is tetszett, de valahogy (a gyerekded és játékos borítók ellenére) nem éreztem magam késznek arra, hogy végigolvassam a regény első kötetét -- ahol Voldemort nevét kiejteni is tilos volt.
J. K. Rowling nagyon jól megírta ezt a könyvet, nem véletlenül lett néhány helyen kötelező olvasmány és szerintem sokkal több értelme van úgy megszerettetni a fiatalokkal az olvasást, hogy egy olyan könyvet olvastatnak el velük, amiről már hallottak is és tetszett is nekik, minthogy egy Pál utcai fiúkat vagy egy Egri csillagokat kényszerítsenek rá a gyerekekre -- semmi értelmét nem látom annak, hogy rájuk kényszerítik ezek elolvasását, azzal a céllal, hogy "hű, én most megszerettetem ezzel a gyerekkel az olvasást", mert ha valaki olvas, azt önszántából tegye.
Mindenki látta már a filmet és aki rajongott azért, az semmiféle képen sem hagyhatja ki a könyvsorozatot!
Borító:szerintem ezek az eredetiek. Kicsit gyerekes és nem igazán passzolnak a könyvek valódi hangulatához, de jók.
Kedvenc karakter: kicsit szemét leszek, de Voldemort
Legutáltabb karakter: Draco Melfoy
Amit imádtam: hogy egy nyugodt pillanatom sem lehetett
Amit utáltam: hogy egy nyugodt pillanatom sem lehetett
Érzéki mérce: csak az utolsó kötetekben fordul elő bármiféle, mélyebb -- szerelmi... khm -- érzelem és az is csak azért, hogy a főhősünkről tudjuk sosem marad egyedül
Értékelés: egyszer minimum megéri átrágódni magunkat a sorozaton, de...
Szerző: Delphine de Vigan Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2011 Fordította: Burján Monika Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 213 Sorozat: egyrészes A mű eredeti címe: No et moi
Fülszöveg:
Szembeszállhat-e három tizenéves a világgal, a társadalmi realitásokkal?
Vagy minden próbálkozás hiábavaló, úgyis mindig a könyörtelen valóságé az utolsó szó?
Lou tizenhárom éves, látszólag mindene van, szülei, szobája, számítógépe. Lou intellektuálisan koraérett, két osztállyal előrébb jár, mint kortársai. Lou álmodozó, nehezére esik megszólalni mások előtt, és a cipőfűzője is mindig lóg.
No tizennyolc éves, senkije és semmije nincs, csak egy zötyögős kerekes bőröndje. No bizalmatlan, vad, keserû. No az utcán él. Hajléktalan.
Lucas tizenhét éves, az osztályban túlkoros, már kétszer bukott. Lucas vagány, pimasz, szép, minden lány odavan érte. Lucas egyedül lakik egy ötszobás, fényûzô párizsi lakásban. Három különbözô módon magára hagyott fiatal, akinek a sorsa összekapcsolódik.
Mások véleménye :
"Két fiatal lány,akiket látszólag ég és föld választ el egymástól,de akikben mégis sok közös van.. és sokszor mi is magunkra ismerünk bennük. A könyv korunk társadalmának tükre és egy gyönyörű emberi kaland története. Szép, megindító, érzékeny mégsem érzelgős -- egy igazi gyöngyszem. Muszáj elolvasni."
"Egyszerű, mértéktartó stílus, friss hang. A történet a szomorú valóságot tárja elénk, de mennyi reménységgel!"
Szomorú, mégis valós történéseket ábrázoló könyv. Az írónő remekül megfogalmazta milyen is az utcán való élet... és úgy általánosságban, a valóság.
De még egy kis boldogsággal is vegyítette az érzelmeket. Szerelem, barátok, csalódás, utcai élet... Gondolatok, amik a világról szólnak. Ezt olvashatjuk, ha kezünkbe vesszük a könyvet.
Nem hosszú ezer oldalas regény...de mégis a lényeg benne van.
Érdemes-e elolvasni? Kapásból rávágnám,hogy természetesen! :) Mindenkinek a figyelmébe ajánlanám, aki elgondolkodtató és szívmelengető történet olvasására vágyik! ( és drámaira,-francia könyv léte miatt ) Lou, akinek a szemszögéből olvashatjuk a történéseket, egy különc, teljesen nem normális koraérett fiatal - mint a fülszövegben megemlítették. Nekem tetszett a jeleme, és az is, hogy ilyen furcsa volt. Az az irónikus szomorúság, amely minden szavában végiglengett. Sokáig nem értettem, mi is lenne ennek a könyvnek a lényege, mi a cél ezzel a komor, viccelődő gúnyos stílussal, de aztán a végén valahogy csak meg értettem valamicskét. Ne zavarjon senkit a kora, az nem túl lényeges. No, hát ő egy utcán élő lány. Szerintem tökéletesen eltalálták a jellemét, talán még annyit hozzátennék, hogy ő még egy nagyon jó modorú hajléktalan lenne. Ebben talán egy picit túlzott az írónő. De hát, kellett ez a jellem, hogy összecsapódjon Louval. :)
Imádtam a közös jeleneteket, Lou és No nagyon elvoltak mindig, akár két testvér. És Lucas... Hát róla mit mondjak?! Hát azt, hogy héj! Ilyen srác létezik? Mert akkor előrendelek belőle egy darabot! :D
Komolyan. Jó fej, megértő, és még van egy nagy háza is, ami csak az övé, meg elméletileg az anyjáé, aki amúgy elég ritkán jár "haza". Szóval nem csóró a gyerek.
A könyv végét nem tudtam hova tenni, de komolyan. Most akkor mi van? Mi? Mi? Miért? Hol? Mikor? Eh?
Nem mondhatom el, hogy teljesen megértettem a végén, hogy mi miért történt... ám így másod olvasásra azért kicsit jobban átgondoltam a dolgokat.
Tehát, ha egy ilyen könyvre vágysz, ami
A filmről már nagyon sokat lehetett hallani, külföldön már le is adták, de feliratról, esetlen szinkronról még nem igazán beszélnek, mivel "csak az amerikai filmeket érdemes lefordítani" alapon hozzá sem nyúltak az egészhez, pedig a legjobbak között ott vannak a NEM amerikai filmek -- például a Rubinrot (fordítás: Rubintvörös, by.: Kerstin Gier), aminek a fordításáról szintén nem ejtettek még szót (itt még lázadás lesz, kedveseim!).
Szerző: Nathalie Somers Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2012 Fordította: Burján Monika Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 331 Sorozat:Lányok regénye A mű eredeti címe:Le roman des filles
Fülszöveg: Ez a nyár bizony rosszul végződik Lilynek, Maëlle-nek és Chiarának! A három barátnőt a szüleik büntetésből egy időre eltiltják a mobiltelefontól és az MSN-től, ráadásul kiderül, hogy ősztől nem ugyanabba az osztályba fognak járni. Ennek ellenére az új tanév és a gimnázium számos meglepetést tartogat számukra, kezdve azzal, hogy felbukkan a környezetükben a szép és titokzatos, ám nem mindenki számára rokonszenves Mélisande. Humorral teli üde történet négy különböző karakterű francia tinilány mindennapjairól, örömeiről, gondjairól, vágyairól, titkairól.
Sok fejtörést okoz nekem és okozott nekem ez a könyv, mert
eléggé régen olvastam
semmire sem emlékszem belőle, de arra igen, hogy eléggé bonyolult és néha zavaros
Valahányszor belekezdtem egy új fejezetbe, alig tudtam, hogy miről van szó, de egy idő után beleszokik az ember.
A szereplőket nem igazán ismertük meg, ezért nem tudtam átérezni a könyvet, a legelevenebb szereplők pedig Maelle és Maxime voltak. És ők nagyon cuki páros. <3
Ha francia vagy, feltétlenül olvasd el ezt a könyvet, mert ilyet is csak egy francia tud megírni (dráma, dráma, dráma)!
Ha magyar vagy, csak depizős időszakban olvasd el ezt a könyvet, mert nem akarom, hogy lerontsa a kedvedet egy szép, napsütéses délutánon (izgalom, dráma, dráma, depi, sírás)!
Társaságot ne keress, ételnek pedig egy kis bolondgombát javasolnék, mert ebben a történetben tényleg mindenki full dilis!
De ezt mind félretéve... a könyv egész elfogadható. A zsarnok-királynőt kicsinálnád, leállítanád ezeket a fiatal tiniket, hogy ne zúgjanak bele 20 éves egyetemistákba és kicsit helyretennéd őket, hogy ne csak az SMS-ek és a pasik körül forogjon már az életük. De tényleg... meg lehet szeretni ezt a történetet. Már, ha te is francia vagy, de ez az én ízlésvilágomnak nem felelt meg. Tényleg csak ennyi.
Lehet, hogy azért nem tetszett, mert a szereplők tényleg annyira mások voltak és a nagy kavar miatt, nem ismerhettük meg őket annyira, de, mint mindig, remélem, hogy a második kötetben jobban megismerhetjük őket, de ha nem így alakulna, akkor is még mindig ott van rá négy kötetnyi lehetőség, mivel a sorozat HAT kötetes. FAN-TASZ-TI-KUS, ugye? Az.
Borító: újra egy eredeti. Most rá vannak erre kattanva. De nem véletlenül!
Kedvenc karakter: Maelle, vagy hogy kell írni, Maxime
Legutáltabb karakter: az összes többi :D :P
Amit imádtam: Maxime. Mindig, mindenhol.
Amit utáltam: a zsarolás
Érzéki mérce: néhány csók és pár idegőrlő pillanat, de semmi több
Szerző: Kiera Cass Kiadó: Gabo Kiadás éve: 2013 Fordította: Gázsity Mila Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 350 Sorozat: The Selection #2 A mű eredeti címe:The Elite
Fülszöveg: A palotába 35 lány érkezett. Csak hatan maradtak. A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland. De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el. Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak - s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani...
Mások véleménye: "Mintha az Éhezők viadala (leszámítva a véres jeleneteket) és a Nagy Ő (leszámítva a véres jeleneteket) elegye lenne. Cass ügyesen szítja America és Maxon vágyát, de közben nem hagyja kialudni a lány első, tiltott szerelmének parazsát sem." - Publishers Weekly
Hasonlóan szép borítóban gyönyörködhetünk, mint amit az elsőn láthattunk. (SPOILER-ALERT! Valószínűleg America ebben a ruhában császkált az első kötetben, amikor mindenki lopni akarta a stílusát és úgy döntöttek, hogy az ő példáját követve, kéket vesznek fel, mire ő narancssárga -- vitás, hogy ez most narancssárga, vagy piros, mert véleményem szerint naplemente-narancs színű -- ruhába öltözött, hogy azért is keresztbe tegyen mindenkinek :D) Én valósággal rajongok ezekért a borítókért és a modell tökéletesen átadta azt a hercegnős fielinget. Vagy hogy kell azt írni. :)
Americát mindig is pontosan ilyennek képzeltem el, ezért sosem fújtam fel annyira, hogy "hú, most, hogy nézhet ki, ha már bekerült oda?".
Néha nem értem, hogy mit nyafognak. De komolyan. Csili-vili ruhákban rohangásznak ide-oda a csillogó-villogó palotában, ahol minden másodpercben tutti-frutti komornyák veszik körbe őket. Ebben mi a rossz? Ja, persze. Már el is felejtettem, hogy Maxon is ott van. Meg Aspen. Így már tényleg olyan kecsegtető a helyzet, főleg, ha a neved America Singer.
Maxon, America
AZ ELSŐ VÁLASZOTTAK
Ebben a kötetben America folyamatosan kételyek között őrlődik. Nem tudja, hogy mit kéne tennie, nem biztos az érzéseiben és folyamatosan egy kérdés jár a fejében: "tényleg képes lenne-e ő lenni a hercegné?". Szerény véleményem szerint ebben a kötetben sokkal inkább át lehetett venni az érzéseket, ezáltal mi is beleszerethettünk Maxon-ba, na meg persze Aspen-be is, mivel America nem képes elfelejteni őt. És most már értem, hogy miért.
Persze ott vannak a lányok, akik emlékeztetik arra, hogy ez mégiscsak egy verseny, tehát küzdeni kéne, míg ő a kisujját is alig mozdítja meg, mégis bent van. Ilyen az élet, kicsikéim. :D De mindent összevetve IMÁDTAM ezt a könyvet. Na, de csak azért, hogy nektek is esélyetek legyen:
Mi kell ahhoz, hogy hercegné lehess?
Legyél illedelmes!
Legyél megalázkodó!
Legyél kedves!
Legyél tökéletes!
Engedelmeskedj, mindenkinek aki nálad felsőbbrendű!
Legyél közkedvelt!
Legyenek jó kapcsolataid!
Mutass jól, mindenhol!
Kedveljen a király!
A neved még véletlenül se legyen America Singer!
Ezek után, még mindig hercegné akarsz lenni? :D
Volt egy kis pletyka arról, hogy csinálnak egy sorozatot a könyvről. Össze is szedték a szereplőket, ahol szerintem csak az Aspen-t játszó színész nézett ki felháborítóan. De Maxon és America elfogadhatóak voltak. Hangsúlyozom: voltak. Igen. Ugyanis azóta új színészeket kerestek, mert rájöttek arra, hogy ez a hirtelen jött meg-akarom-csinálni-fellángolás lehet, hogy kicsit elhamarkodott döntés volt. És akkor kerestek új színészeket, de remélem, hogy újakat keresnek, mert ezek borzalmasak. Az előbbinél America vörös volt, Aspen nem... khm... barna bőrű, Maxon pedig... pedig nem ilyen... ilyen fellegős kinézetű.
Aspen, America és Maxon
És most egy videó arról, hogy hogyan készült az első könyv borítója!
Borító: ismét eredeti, ismét fantasztikus
Kedvenc karakter: természetesen America, Maxon és egy rövid ideig Aspen
Legutáltabb karakter: király, Celeste, Kriss
Amit imádtam: a titkos kamrában töltött éjszaka, a befőttesüveg, az erdőben
Amit utáltam: a király viselkedését, a vesszőzés, Maxon titka
Érzéki mérce: hullámvölgyek, csókok, majdnem pillanatok
Értékelés: jobb lett mint az első, a kérdés már csak az, hogy a harmadik milyen lesz
Szerző: Kiera Cass Kiadó: Gabo Kiadás éve: 2013 Fordította: Gázsity Mila Oldalszám (a Köszönetnyilvánítás nélkül): 355 Sorozat: The Selection #1 A mű eredeti címe: The Selection Fülszöveg: Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.
Mások véleménye: "Elbűvölő, megragadó és épp a megfelelő mennyiségű izgalom van benne!" - Kiersten White, New York Times bestsellerszerző
Mindenkinek feltűnhetett már és nagyon sok blogger is megemlítette már, hogy mindenkinek a borító tűnik fel először. Ezzel én is így voltam, habár nem vettem az első alkalommal a könyvet, amikor megláttam, sőt mi több, még a harmadik találkozásunkkor is tartottam tőle az öt méter távolságot és csak a negyedik alkalommal vettem rá magamat, hogy levegyem a könyvesbolt polcáról és elolvassam, hogy miről is szól az egész. Onnantól, "a kocka el volt vetve".
Tudtam, hogy nekem kell az a könyv és meg is szereztem magamnak -- és The One borítója is fent van, pedig a legújabb információk szerint (külföldön!!!) áprilisban jelenik meg, ami persze azt jelenti, hogy itthon csak nyáron csodálhatjuk. immár a második részének a borítójában is gyönyörködhetünk élőben, habár az interneten már a
A főszereplőnk neve America Singer, aki az anyukája, a húga és a titkos szerelme, Aspen unszolására jelentkezik a Párválasztóba és, a csodával határos módon, bekerül. Hogy miért?
A képen, ami a helyszínen készült, valósággal ragyogott.
Több nyelven is beszél.
Fantasztikusan hegedül.
Mielőtt America elindul, megtörténik vele élete leg-álomrombolóbb eseménye. És az egyetlen reménye a Párválasztó lesz, ahol először csak azért akar bent maradni, mivel a versenyzők családját, a lányuk bent tartózkodása alatt ellátják. America pedig bármit megtenne a családjáért.
Celeste, Kriss, America, Maxon és a
szülei, a király és Amberly királyné
Őszintén szólva, az első részben nem igazán tudtam együtt érezni Americával, nem értettem, hogy miért mérlegel a két srác között -- számomra egyértelmű volt, hogy Maxon-t kell szeretnie. És neeeem, nem csak azért mert herceg, hanem azért, mert számomra Aspen halott volt. De természetesen Kiera Cass számára nem.
Az első részről nem igazán tudnék beszélni, mert nekem a második rész, most sokkal frissebb, de így is, úgy is csak jó dolgokat tudnék felhozni mellette -- talán az egyetlen dolog amit nélkülözni lehetett volna, az a Lázadók támadása, szerintem az nem kellett ide.
Borító: Az eredetit vehetjük a kezünkbe, még az angol címet is rajta hagyták. Ezért hatalmas puszi a Gabonak!
Kedvenc karakter: America, Maxon, Marlee, a királynő
Legutáltabb karakter: Celeste, a király
Amit imádtam: a feladatokat és a meseszép ruhákat, a befejezést, a palotaőr megejelenését
Amit utáltam: a Lázadók támadását, a lányok fellengző viselkedése
Érzéki mérce: néhány csók, heves vágyak, de semmi több
Értékelés: voltak apróbb hibák, de mivel nagyon vártam a folytatást...
Még sosem olvastam a könyvet, csak a filmeket láttam és tudom, hogy (, mint mindig) hatalmas a különbség, de attól még J. K. Rowlingnak jár a virtuális pacsi, amiért képes volt hét köteten át arról írni, hogy Harry Potter és Voldemort mennyire nem rajok, mivel nem képesek megölni a másikat.
.jpg)
varjuk.png)
